A napokban sok diák megkapja az írásbeli felvételi eredményét, vagyis részt vesz a betekintésen. Ez szülő és idák számára is egy nagyon izgalmas és fontos állomása a felvételi időszaknak, hiszen most derül ki, hogy az elmúlt napok számolgatásai, kalkulációi után valójában hány pontot ért el a felvételiző.
Tudjuk, hogy ha egy iskola kéri a központi írásbeli eredményét, akkor az ott elért eredménynek az iskola felvételi eljárásában a megszerezhető felvételi összpontszám minimum 50%-át kell képviselnie. Azaz a megszerezhető pontok felét teszi ki az írásbeli.
A felvételi feladatlapok átvétele után kezdődik a "pontvadászat". A hivatalos javítási-értékelési útmutatótól eltérő értékelés esetén ugyanis észrevételt lehet tenni abban az iskolában, ahol a diák a felvételit írta. Fontos, hogy a kézhezvételt követő munkanapon 16 óráig írásban kell kifogást emelni. Érdemes a feladatlapokat lefotózni, majd a javítási útmutatóval otthon összevetni, esetleg hozzáértőt (magyar, illetve matematika szakos tanárt) megkérni, hogy nézze át a javítást. Ez nem bizalmatlanságot jelent a javítókkal szemben, fontos tudni, hogy legtöbbjük jóindulatúan jár el, igyekszik minden pontot megadni, ami csak lehetséges. Előfordulhat azonban, hogy valamilyen hiba csúszott a javításba.
Lássunk erre egy példát.
Az alábbi fogalmazás egy 6. osztályos felvételi 10. feladatának részlete. A helyesírásra 2 pont adható, itt azonban csak egy pontot kapott a felvételiző.
A javítási útmutatóban az szerepel, hogy
"2 pont adható,
– ha a szövegben az alábbiak közül legfeljebb egy hiba valósul meg:
– egy hiba a közhasználatú szavak egybeírásának terén vagy
– egy hiba a magánhangzó hosszúságának jelölésénél vagy
– egy elválasztási hiba vagy
– egy mondatkezdő nagybetű tévesztése vagy
– egy ékezet hiánya vagy
– legfeljebb két betűtévesztés vagy betűcsere."
Itt a javító tanár egy hibát talált a magánhangzó hosszúságának terén és egy betűtévesztést. Uóbbiból azonban kettő kellene ahhoz, hogy a másik hibával egyött egy pont levonható legyen. (A feladatlap többi részén nincs helyesírási hiba, a képen látható nagy kezdőbetű azért szerepel pirossal, mert ott a javító tanár új mondatkezdést javasolt.)
Van azonban még valami. A "
jószívű" szóban található
í-t rövidnek látta a javító, úgy érzékelte, hogy a vonal a fölötte lévő sorban lévő vessző. Ha megnézzük azonban a teljes dolgozatot, kiderül, hogy a diáknak egy vesszőhibája sincs, vagyis valószínűtlen, hogy a
"nem akart nagyon nagy dolgot" szövegrészletnél a
"nem akart" állítmány után vesszőt írt volna. Ilyenkor jóhiszeműen kell ejárni, vagyis hosszú ékezetnek tekinteni az adott írásjelet. Ha a "
jószívű" szó írását nem vesszük hibásnak, akkor különösen indokolt a két pont megítélése a helyesírásra.
Fontos tudni, hogy egy iskolában minden észrevétellel kapcsolatos döntést határozat formájában, megfelelő indokolással, az észrevétel benyújtását követő három munkanapon belül írásban kell közölni, és ez sokszor nagyon nagy terhet ró az intézményekre.
Mérlegeljük, hogy valóban jogos-e a kifogásunk, azzal a szándékkal, hogy hátha sikerül valami, ne tegyünk észrevételt. Természetesen egy pontot se hagyjunk veszni, ha biztosak vagyunk az igazunkban, mindenképpen nyújtsuk be az észrevételt.
Ez azonban nem fellebezés, ahogy a köznyelvben él. Fellebbezés akkor nyújtható be, ha elutasító választ kap az észrevételt tevő, és még mindig úgy gondolja, hogy a javítási útmutatóval ellentétes módon lett kijavítva a felvételi. Ezt is az iskolának kell benyújtani, de az most már továbbítja az Oktatási Hivatalnak, ahol a döntést meghozzák.
Ebben a bejegyzésben olvashatsz néhány tippet aról, hogyan érdemes készülni az írásbeli felvételire, itt pedig tanácsainkat a szóbelivel kapcsolatban.
Ha segítségre van szükségetek a felvételire való felkészülésben, keressétek föl weboldalunkat további információkért.
