Sok diák életében az első olyan alkalom a középiskolai szóbeli, amikor idegen környezetben, csak magára utalva kell szerepelnie, meggyőznie arról a bizottságot, hogy ő a választott iskolába való. Nagyon nehéz feladat ez 10-14 éves gyerekeknek. Összeszedtünk néhány gyakori kérdést, mely ilyenkor gyerekben, szülőben fölmerül, hátha segítségetekre lesz.

Mikor vannak a szóbeli vizsgák?

A szóbeli vizsgák február utolsó hetében kezdődnek, és március első két hetében is tartanak. Az idei, 2024-es középfokú beiskolázáskor ez március 4-20. közé esik.

Minden iskola behív szóbeli vizsgára?

Vannak iskolák, amelyek nem tartanak szóbeli vizsgát, csak a hozott pontok és az írásbeli felvételi alapján döntenek. Az iskolák többsége azonban szóbeli vizsgán is is megméretteti a jelentkezőket. Ez nem jelenti azt, hogy mindenkit behívnak, a legtöbb iskola meghatároz egy minimum pontszámot, melyet el kell érni a behíváshoz. Ez a hozott pontokból és a központi írásbeli pontszámából kerül megállapításra.

Mindenkinek kell szóbeliznie, aki elérte a minimum pontszámot?

Előfordul, hogy egy iskola bizonyos tagozatára vagy tagozataira szóbeli mentességet ad kiemelkedően jó írásbeli eredmény vagy egyéb, az iskola által meghatározott feltétel esetén. Ilyenkor nem kell szóbeli vizsgát tenni, automatikusan hozzászámolják a felvételiző pontjaihoz a szóbeli maximális pontjait. Ez nem jelent biztos felvételt az iskolába, hiszen előfordulhat, hogy mások jobb hozott pontokkal rendelkeznek, vagy a másik írásbeli tárgyból is jobban teljesítettek. Sok iskola mentesség esetén egyáltalán nem hívja be a jelentkezőket, mások csak egy rövid beszélgetésre, ismerkedésre várják a gyerekeket.

Honnan tudjuk, mikor van a szóbeli?

Az iskolák külön értesítést nem küldenek a szóbeli pontos időpontjáról, honlapjukon teszik közzé (az OM azonosító vagy a választott jelige megadásával), hogy kinek mikor kell vizsgát tennie.

Változtathatok-e a kapott időponton?

Indokolt esetben, ha egybeesik két intézményből kapott időpont, akkor érdemes minél előbb jelezni az egyik vagy mindkét iskola felé a problémát. Az iskolák nagy része rugalmas, és javasol egy másik időpontot a szóbelire.

Délelőtt vagy délután kell menni?

Munkaszervezés szempontjából az iskolák inkább a délutáni időpontot választják a vizsgák lebonyolítására, hiszen akkor nem kell helyettesíteni tanítási órákon a bizottság tagjait. Előfordul azonban az is, hogy délelőttre szervezik a szóbelit, ilyenkor természetesen adnak igazolást.

Menjen-e a felvételiző a vizsga napján iskolába?

A szülő és a gyermek beszélje meg, minden gyermek más, így személyre szabottan kell dönteni. Lehet, hogy jobb bemenni az iskolába, mert a tanítási órák, az osztálytársak elvonják majd a figyelmét, nem fog egész délelőtt otthon izgulni. Más inkább aludna tovább délelőtt, és kipihenten menne a vizsgára, van, aki viszont aludni sem bír az idegességtől. Érdemes több szempontot is figyelembe véve eldönteni, mi a legjobb.

Ki lesz bent a vizsgán?

A szóbeli vizsgákon legalább két szaktanár várja a vizsgázókat, gyakran a leendő osztályfőnök is jelen van. Olykor az iskolába járó diákok közül is bent vannak néhányan, és segítenek a lebonyolításban.

Milyen öltözékben menjen a felvételiző?

Célszerű a hétköznapinál elegánsabb öltözékben menni, és mindenképpen olyanban, amit a diák kényelmesnek érez, nem érzi magát feszélyezve benne. Nem érdemes ekkorra időzíteni az első magassarkú viselését, és ha egy fiatalt nagyon zavar a csokornyakkendő, ne erőltessük rá. Nem feltétlenül kell ragaszkodni a fehér ing/blúz - sötét nadrág/szoknya kombinációhoz. Legyen elegáns, valamennyire ünnepélyes: lányoknál egy szép ruha, fiúknál egy világos, egyszínű ing, akár nyakkendővel, akár anélkül. Semmiképpen ne szakadt, viseltes ruhában menjen a diák, látsszon az, hogy tudja, különbözik ez a nap a többitől, és ezt öltözékével is fejezze ki.

Mit vigyen magával a diák?

Elsősorban az iskolák honlapján található információkat olvassuk el, ahol részletesen leírják, mit szeretnének kérni a szóbelire. A következő dolgokat kérik a leggyakrabban: fényképes igazolvány, az e-napló kinyomtatott oldalai, tantárgyi füzetek, igazolványkép, boríték. A felvételi évében már szeptembertől érdemes nagyobb figyelmet fordítani a füzetek külalakjára. Egyes iskolák kérik, hogy amennyiben van, vigyenek okleveleket a gyerekek versenyeredményeikről. Figyeljünk arra, hogy a valóban kiemelkedő eredményekről szóló okleveleket gyűjtsük össze, és 8. osztályban ne az alsós, iskolai aszfaltrajzversenyen elért 3. helyezésről vagy a Bolyai versenyen való részvételről küldjük el az okleveleket, mert akár ellenérzést is szülhet, ha az látszik, hogy erőlködve próbálunk bizonyítékokat felmutatni gyermekünk sokoldalúságáról, tehetségéről és szorgalmáról. A valóban elismerésre érdemes teljesítménnyel viszonyt bátran elbüszkélkedhetünk.

Miről fognak kérdezni?

Minden iskola más és más felvételit szervez. Az iskolák felvételi tájékoztatójukban részletesen közlik a követelményeket. Van, ahol szövegértési feladat, az általános műveltség felmérése történik, nyelvi tagozatokon idegen nyelven való beszélgetés (például egy képről kell megfogalmazni néhány mondatot vagy szabadon beszélni egy adott témáról), máshol tantárgyi felvételi van az adott tagozatnak megfelelően matematikából, fizikából, biológiából, magyarból stb. Felkészülési időt biztosítanak, 15-30 percet.

Számítsanak arra a gyerekek, hogy néhány dolgot saját magukról is el kell mondaniuk. Gyakori kérdés, hogy miért esett a választása az adott iskolára, mi a kedvenc szabadidős tevékenysége, sportol-e valamit, milyen könyvet olvasott utoljára.

Fontos, hogy a felvételiztető tanárok nem kérdezhetik meg, hányadikként jelölte meg ezt az iskolát a gyermek, és azt sem, hogy még hova jelentkezett. (Ha mégis így tennének, válaszolja azt, hogy elsőként ezt.)

Mennyit lesz bent a felvételiző a bizottság előtt?

Egyszerre több diákot be szoktak hívni, és amíg valaki fölkészül, más felel. Így tehát, bár maga a felelés 10-15 percnél többet nem vesz igénybe (tantárgyanként semmiképp nem több), mégis arra kell számítani, hogy egy, esetleg másfél órát is bent lesz a felvételiző a vizsgára kijelölt teremben.

Mi alapján döntenek a pontozás során?

Van objektíven pontozható teljesítmény, így például egy matematika feladat megoldása vagy egy szépirodalmi műről való tudnivalók megfogalmazása. Emellett természetesen szubjektív tényezők is alakítják a végpontszámot, és bár a felvételiztető bizottságok igyekeznek tárgyszerűen pontozni, a diák viselkedése, személyisége is számít valamennyire.

Végezetül néhány tanács 

A diákról kialakult benyomás sokat számíthat, ezért fontos figyelni a felkészülésen túl az alábbiakra is.

Amikor a felvételiző belép a terembe, köszönjön.

A felvételi beszélgetés alatt igyekezzen hangosan, érthetően beszélni.

Mutatkozzon nyitott, barátságos személyiségnek, bátran mosolyogjon. Igyekezzen palástolni bizonytalanságát; ha nem tud valamit, vagy nem biztos benne, akkor is beszéljen, válaszoljon, legyen kommunikatív.

A diákok nagy része nagyon izgul, de ne zavarja, hogy ez látszik rajta! Nem baj, ha minden törekvése ellenére halknak, bizonytalannak látszik. A felvételiztető tanárok tudják, hogy nincsenek könnyű helyzetben a diákok, igyekeznek mindenben segíteni, oldani a feszültséget. Biztassuk a gyermekünket, segítsük őt pozitív  megerősítéssel, hogy a szóbeli vizsga a lehető legjobban sikerüljön.

Ha még csak most gondolkozol azon, gyermeked jövőre felvételizzen-e nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba, olvasd el az erről szóló írásunkat itt. 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is!

www.elokeszito.com