Minisorozatunk harmadik részében a a nyolcadik osztályosok szövegalkotás feladatának nyelvi minőségével, helyesírásával és külalakjával foglalkozunk.

3. A nyelvi minőség

Mit is értünk ezalatt? A fogalmazás stílusát, szóhasználatát. Azt, hogy mennyire választékosan, igényesen, a feladatnak megfelelő nyelvi regisztert használva fogalmaz a tanuló. A legalapvetőbb elvárás az, hogy

• árnyalt, gazdag legyen a szókincs,
• a köznyelvi normának megfelelő legyen a szóhasználat,
• ne legyen nyelvhelyességi hiba a szövegben.

Lássuk be, a fentiek sokszor szubjektív megítélés alá esnek. A gazdag szókincs esetében azt a tanácsot tudjuk adni, hogy a diák igyekezzen minél változatosabban, igényesebben fogalmazni, kerülje a szóismétlést, ahol lehet, használjon rokon értelmű kifejezést, körülírást. Gyakran veszítenek amiatt pontot a diákok, mert szlenget, diáknyelvet, ifjúsági nyelvet használnak - nem (vagy nem csak) a köznyelvi normát. A suli, haverok, nagyon ciki, nem kell stresszelni, el tudunk menni bulizni helyett iskola, barátok, nagyon kellemetlen, nem szükséges túlságosan aggódni, el tudunk menni szórakozni kifejezések használata a kívánatos (a pontvesztéssel járó példák egy nyolcadikos diák fogalmazásaiból valók). Érdemes ezt gyakorolni: mondjunk egy diáknyelvi vagy szleng kifejezést, a gyermekünk pedig adja meg a köznyelvi megfelelőjét. Sokszor ez nem is olyan könnyű! A nyelvhelyességi hiba lehet egyeztetési, szóhasználati - bármilyen, ami azt jelzi, hogy a diák nem megfelelően használja az anyanyelvét. Ezt nehéz fejleszteni, de segíthet a hibák átbeszélése és minél több választékosan megírt szöveg olvasása. Ilyen hibák például a következők (mind 8. osztályos felvételizők mondatai): "ezek a műsorok azért is van" (egyeztetési hiba), "az is rossz a közösségi oldalakban, hogy könnyen feltörhetnek" (pontatlan megfogalmazás: nem az oldal használóját törik föl), "a moziba való járás olyan dolog, ami nyugalmas" (nem megfelelő szóhasználat). 

Az érvelésnél a diákok gyakran használják az egyes szám második személyű formát (neked is jobb, ha van állatod otthon, mert meg tud vigasztalni, ha szomorú vagy). Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a fogalmazás címzettje a fogalmazást javító, a tanulónál jóval idősebb felnőtt, a stílust pedig ehhez kell igazítani, ezért ez a megoldás pontvesztéssel járhat. Helyette a többes szám első személyű vagy egyes szám harmadik személyű forma az ajánlott (mindenkinek jó, ha van otthon állata, mert az állat vigaszt nyújthat, ha gazdája szomorú).

A nyelvi minőségre mindössze egy pont kapható, mégis érdemes a föntieket végiggondolni, és törekedni a választékos, pontos fogalmazásra. Ha a fogalmazás terjedelme nem éri el a 10 mondatot, az 1 pont nem adható meg.

4. A helyesírás

A helyesírásra összesen két pont kapható, de csak akkor, ha a fogalmazás legalább tíz mondatból áll. A hibákat súlyosságuk szerint osztályozzák. Van olyan súlyos hiba, amely esetében 1 pont levonásra kerül, és ha más hiba is előfordul mellett, pont már nem adható. Ilyen például az igekötős igék helyesírása, az ly-j tévesztése, a tagadószó egybeírása a másik szóval, a mássalhangzó hosszúságának tévesztése, a mondatkezdő nagybetű tévesztése, a tulajdonnevek helyesírása, a felszólító módú igealakok hibás írása. Ha ezekben bizonytalanság mutatkozik, gyakoroltassuk minél többet! Az enyhébb hibák esetén 2 pont csak akkor kapható, ha csak egy hiba fordul elő (pl. a magánhangzók hosszúságának tévesztése, betűtévesztés, betűkihagyás). Az összetett mondatok központozási hibái miatt nem történik pontlevonás, minden más központozási hibánál igen (bizonyos számú hiba esetén).

5. A külalak

Elsősorban nem a szép vagy kevésbé tetszetős írásképtől függ az, hogy a diák megkapja-e a külalakra adható egy pontot. A fontos az, hogy az írás olvasható legyen, egyértelműek legyenek a betűk, az ékezetek hossza. A javítást sokan firkálással oldják meg, és emiatt pontot veszítenek. Az elrontott szót vagy szavakat egy vonallal kell áthúzni, esetleg ezután zárójelbe tenni. Ha kimaradt egy szövegrészlet, csillaggal megjelölni és később betoldani szabad, de fontos, hogy a margón kívüli írást szintén pontlevonással büntetik. 

Összegzés

Azt láttuk, hogy ha a fogalmazás nincs 10 mondat, bármilyen jól is sikerült a szövegalkotás, legfeljebb 5 pont járhat érte (a tartalomra legfeljebb 2, a szerkezetre és a helyesírásra legfeljebb 1 pont adható, a nyelvi minőségre nem adható pont; a külalakra megadható az 1 pont). Erre tehát nagyon kell figyelni! Ha 4 mondatnál rövidebb a fogalmazás, pont egyáltalán nem adható.

Fontos azt is tudni, hogy a föntiekben vázolt pontozás a 2023-mas javítási útmutatóban szerepel így, a korábbi években kevésbé büntette a pontozási rendszer az elvártnál rövidebb fogalmazást.

Sorozatunk első részében a tartalomra vonatkozó ötleteinket gyűjtöttük össze, a második részben a szerkezettel kapcsolatos tudnivalókról olvashattok.

www.elokeszito.com