A központi írásbeli felvételi az egyik legkomolyabb megmérettetés a diákok számára. A sok felkészülés után valamelyest megkönnyebbülés, hogy túl van rajta szülő és diák, de hátradőlni sokaknak nem lehet még.
A legnehezebb kérdés most jön: hova adjuk be a felvételi jelentkezést?
A felvételi jelentkezés leadásának határideje mindig február, annak általában a harmadik hete. A negyedikes és hatodik osztályosok szülei maguk kell hogy intézzék a jelentkezést, a nyolcadikosokét azonban az iskolák küldik el. Lássuk be, ez komoly terhet ró az iskolákra, hiszen a jelentkezéshez értékelő lapot, gyakran motivációs levelet, Krétából kinyomtatott oldalakat, borítékot, egyebet kell mellékelni, és ha átlagos osztálylétszámmal számolunk, ez bizony 30-60 diák különböző anyagának összeállítását jelenti. Ezért az iskolák gyakran már januárban, az írásbeli előtt bekérik a szülőktől a jelentkezési lapot, viszont nyilvánvaló, hogy igazán jól dönteni a választott iskolákról és tagozatokról csak az írásbeli pontszámainak tudatában lehet.
Ha az iskola előbb, már az írásbeli vizsga előtt bekérte az adatokat, nyugodtan szóljunk, hogy változtatni szeretnénk.
Hogyan döntsünk a választott iskolákról?
Eddigre már valamilyen tájékozódás biztos történt, most viszont már tényleg döntést kell hozni.
- Nézzük meg a Sulinavigátor pontszámoló táblázatát! Keressük meg benne, hogy a minket érdeklő tagozatokon hány ponttal lehetett az előző években bejutni.
- Ha nincs benne a választott tagozat a ponthatára a táblázatban, nehezebb a dolgunk. Próbáljunk ismerősöktől vagy Facebook-csoportokban érdeklődni a korábbi évek ponthatárairól.
- Mindenképp válasszunk "mentősulit", ahova akkor is bejut a gyermekünk, ha a szóbeli vizsgán csak néhány pontot kap, vagy ahova már most megvan az elegendő pontszáma.
- A legfontosabb, hogy a neki megfelelő helyre kerüljön a gyermekünk, se túl gyenge, se túl erős ne legyen számára az iskola. Ilyen szemmel is nézzük a ponthatárokat! Ha minden évben a kalkulált pontjainál 20-30 ponttal alacsonyabb volt a bejutási küszöb, gondolkozzunk el azon, hogy a gyermekünknek az az iskola talán gyenge lesz, nem fog megfelelően fejlődni.
- Számoljuk meg, hány szóbelire vagy alkalmassági vizsgára kell elmennie. 5-7-nél több ne legyen, mert pszichésen és érzelmileg is megterhelő, illetve nagy esély van rá, hogy időpontütközés lesz két vagy több vizsgánál.
Ha a vártnál gyengébben sikerült az írásbeli, nem jelenti azt, hogy teljesen újra kell tervezni mindent. Sosem lehet tudni az adott év felvételi ponthatárait, csak az előző évekből lehet kalkulálni, valószínűsíteni.
Ne adjuk föl rögtön! Lehet, hogy a szóbeli vizsgán maximális pontot kap a felvételiző, a ponthatár a korábbi évhez képest csökken, és így bejut arra a tagozatra, ahova korábban is vágyott.
A döntés nem könnyű, de ha körültekintőek vagyunk, ha igyekszünk információkat gyűjteni, alaposan körüljárni mindent, akkor később, bármi is lesz a végeredmény, azt mondhatjuk, hogy mindent megtettünk, hogy gyermekünk a számára legjobb helyen kezdje a következő tanévet.
Következő posztunkban egy személyes példával fogjuk alátámasztani, hogy sosem lehet tudni, hogy az, amit most esetleg kudarcként élünk meg, később, visszatekintve is annak látszik-e majd.
Február végén kezdődnek a szóbeli vizsgák, amelyekről korábban írtunk, itt el tudjátok olvasni.
Ha segítségre van szükségetek a felvételire való felkészülésben, keressétek föl weboldalunkat további információkért.
www.elokeszito.com
