Sokan gondban vannak, hogy milyen módon számítják az egyes iskolák a felvételi pontszámokat. Sajnos rossz hírünk van: nincs egységes számítási mód.

Az alábbi bejegyzésben mégis segítünk eligazodni.

Az egyes iskolák pontszámítását a Sulinavigátor oldalán meg tudjátok nézni, majd érdemes ezeket följegyezni magatoknak, például ebben a jegyzetfüzetben, amely kimondottan felvételiző diákok szüleinek készült:https://www.jegyzet.com/kozepiskolai-felveteli/

Három lehetősége van a középiskolának dönteni a felvételről:

• csak az általános iskolai eredményeket veszi figyelembe;
• az általános iskolai eredmények mellett központi írásbeli vizsgát is előír;
• e kettő mellett szóbeli vizsgát is tart.

Lássuk, mi az, amitől egyetlen iskola sem térhet el:

• A központi írásbeli felvételi vizsga a felvételi összpontszám legalább 50%-át kell hogy képviselje.
• Az írásbeli 50-50 pontos (magyar nyelv és matematika), de egy iskola megteheti, hogy csak az egyiket számolja valamely tagozatán, vagy azt is, hogy szorzót alkalmaz (pl. 0,8 vagy 1,2-es szorzót stb.). Ilyenkor nagyobb vagy kisebb súllyal számít az egyik vagy a másik feladatlap eredménye.
• Más írásbeli vizsga nem szervezhető.
• A szóbeli vizsga legfeljebb 25%-át teheti ki az összpontszámnak.
• A tanulmányi eredmények esetében (hozott pontokként él a köztudatban) a középiskola dönt a figyelembe venni kívánt tantárgyakról és arról, hogy milyen arányban számítja bele a végső pontszámba. 
• Versenyeredményekért, nyelvvizsgáért stb. nem lehet plusz pontot kapni.
• A magatartás és szorgalom jegyeket nem számítják bele az összpontszámba, az a felvételi adatlapon meg sem jelenik.

• Miután az írásbeli mindenképpen az összpontszám felét adja, ez számít leginkább a felvételiben. Kicsit több gyakorlás (otthoni feladatmegoldás vagy felvételi előkészítő igénybe vétele), és már 1-2 (de súlyozásnál akár több) ponttal többet szerzett a felvételiző, vagyis máris behozta azt az esetleges hátrányát, hogy például 7. év végén nem sikerült történelemből ötös osztályzatot szereznie, csak négyes van a bizonyítványában.
• Mindenképpen meg kell néznünk, az általunk választott iskolák milyen pontszámítási módszert alkalmaznak, és az alapján fölállítani a stratégiát. Ha a hozott pontok alig számítanak, ne frusztráljuk ezzel a gyerekünket, ha négyes lett irodalomból, akkor sincs baj, alig fog meglátszani az összpontszámban.
• Fontos figyelni arra, hogy az iskolák egyes tagozatain is nagyon sokszor más a pontszámítási módszer.
• Ne essünk kétségbe, ha gyermekünk magatartása, szorgalma nem példás! Ezt senki nem fogja nézni. A szóbelin persze előkerülhet az aktuális ellenőrzőkönyv vagy az e-napló kinyomtatott oldalai, de a bizonyítványban szereplő magatartás és szorgalom osztályzatokról a felvételiztető iskola nem fog tudni.

   

Nézzünk néhány példát!

1. Legtöbbször az 50+50+50+50 számítást alkalmazzák az iskolák (magyar nyelv, matematika írásbeli, tanulmányi eredmények és szóbeli vizsga). A tanulmányi eredményeknél a 8. osztályosok felvételijénél a leggyakoribb számítási mód az, hogy a 7. év végi eredményekből és a 8. osztály félévi eredményeiből kérnek öt osztályzatot (összesen tízet): magyar nyelv és irodalom (ennek átlaga), matematika, történelem, idegen nyelv és egy természettudományos tantárgy (gyakran választható, de van iskola, amelyik konkrétan megnevezett tantárgy eredményét kéri). A 6. osztályosoknál a természettudományos tantárgy helyett általában a természetismeret szerepel. Így lehet a tíz érdemjegyből maximálisan 50 pontot szerezni. Így számol például a XIII. kerületi Ady Endre Gimnázium, a VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium vagy a Vörösmarty Gimnázium dráma tagozata.

2. Van, ahol nem 200 a megszerezhető maximális pont, hanem több vagy kevesebb (természetesen a fönt említett arányok figyelembe vételével határozzák meg a megszerezhető pontok számát). Így például a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium biológia tagozatán 100 pontot lehet szerezni, és ennek csak 10%-a a hozott pont, az írásbeli viszont 65%-ot ér. Itt jól látszik, hogy az általános iskolai bizonyítvány nem nyom olyan sokat a latban, aminek világos oka van: a különböző általános iskolákból érkező gyerekek tanulmányi eredményei objektíven nehezen mérhetők össze, viszont a központi írásbeli feladatlap megírásánál mindenki egyenlő eséllyel indul, és mutathatja meg tudását. A budapesti Szent István Gimnázium viszont összesen 400 ponttal számol: az írásbeli eredményét 2,4-gyel megszorozzák, 60 pontot érnek a hozott pontok, és 100-at a hibátlan szóbeli. Náluk is csak 15%-ot ér a bizonyítvány. A  Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 4 évfolyamos tagozatain talán a legalacsonyabb a hozott pontok aránya a felvételi összpontszámban, mindössze 5%. Itt nyilvánvalóan nem arra kíváncsiak, hogy az általános iskolában hogyan teljesített a gyerek, hanem hogy mit tud (ezt megmutathatja a központi írásbelin és a szóbeli tantárgyi felvételin).

3. A központi írásbeli vizsgának csak egyik felét számolja például az egri Dobó István gimnázium, a magyar-történelem tagozaton a magyar nyelv, a matematika-fizika tagozaton a matematika, az általános tantervű tagozaton a jobban sikerült dolgozat eredményét veszik figyelembe.

4. Nem kér szóbeli vizsgát például a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium vagy a veszprémi Lovassy László Gimnázium a matematika és általános tantervű tagozatain.

5. Néhány iskola olyan bonyolult pontszámítási módszert alkalmaz, hogy honlapján még pontszámító segédlettel is kedvez a szülőknek és diákoknak, ha elakadnának valahol. A budapesti Városmajori Gimnáziumban erre láthatunk példát.

Összegzésképpen elmondható, hogy nem tehetünk mást, mint alaposan áttanulmányozni az egyes iskolák felvételi tájékoztatóit, majd felvételi kalkulátor segítségével kiválasztani azokat az iskolákat, amelyek szimpatikusak és reális célt jelenthetnek. A Sulinavigátor kalkulátoráról itt írtunk, arról pedig, hogyan érdemes iskolát választani, ebben a bejegyzésben olvashattok.

(A példaként fölhozott pontszámítási módok a 2019-es tájékoztatók alapján készültek!)

www.elokeszito.com