Az idei, 2024-es magyar nyelvi felvételi egyik vitatott feladata az, amelyikben egy-egy szituációval kapcsolatban kellett megállapítani, hogy tömegkommunikációs helyzetre utal-e. Sokféle vélemény elhangzott, sok érv pro és kontra, ebben a cikkben szakmai választ szeretnénk adni a kérdésre.

A mondatok, melyek az egyes beszédhelyzeteket jelölték, az alábbiak voltak:

• Jó estét kívánok, kedves nézőink! Önök a legfrissebb híreket látják.
• Anya, majd este beszéljük meg, hogy mit vigyek a kirándulásra!
• Kedves Naplóm! Ma végre beválogattak a csapatba, ahová mindig is vágytam!
• Helló, olvasók! Ez a 100. blogbejegyzésem!
• Gyerekek, ma Petőfi Sándor és Arany János barátságáról fogunk olvasni.
• Szerkesztőségünk változtatás nélkül közli az alábbi nyílt levelet.
• Drága Nagyi! Szeretettel gondolok rád a balatonszemesi olvasótáborban!

Az ötödik kommunikációs helyzetet (gyerekek, ma Petőfi Sándor és Arany János barátságáról fogunk olvasni) a diákok nagy része tömegkommunikációs helyzetnek ítélte meg, azonban ez hibás válasz.

Mi is az a tömegkommunikáció?

Olyan kommunikációs forma, mely

• egyszerre nagyobb csoport számára, vevők tömegei számára közvetít üzenetet,
• intézményesített formában (rádiós és televíziós csatornák, sajtótermékek, internetes portálok),
• technikai közvetítő eszköz által (pl. televízió, rádió), 
• és leginkább az egyirányúság jellemzi (az üzenet vevője nem tud a feladónak közvetlen módon válaszolni).

A tömegkommunikáció kialakulása óta ez a kommunikációs forma az internet térhódításával sok változáson átment. Vannak olyan szakemberek, akik a fogalomhasználat létjogosultságát is megkérdőjelezik. Hiszen ma már egy interneten található blogbejegyzést, videós közvetítést, Facebook-posztot nem egy intézmény közöl, sokszor egyének állnak internetes tartalmak mögött. Másrészt a visszacsatolás lehetősége is megváltozott, gondoljunk csak a kommentelési lehetőségre.

Melyek az érvek amellett, hogy az idézett mondat tömegkommunikációs helyzethez kapcsolódik?

A szóban forgó ötödik mondat - ahogy azt sokan érvként fölhozták - valóban elhangozhatott egy videós tartalommegosztón található oktatóvideó első mondataként - ilyeneket a pandémia alatt nagy számban gyártottak a pedagógusok. Tömegekhez jut el (feltételezhetően nem csak a saját diákcsoport a címzett), technikai eszköz közvetítésével, egyirányú kommunikációs forma. Ugyan nem intézményi formában, de láttuk, hogy erre a kitételre ma már nagyon sok tömegkommunikációs ellenpéldát tudunk mondani.

Miért nem jó akkor mégsem a válasz?

A feladat kiírásában ott szerepelt, hogy tömegkommunikációs helyzetre utaló mondatokat jelöljön meg a diák T betűvel. Ezek a következők:

• kedves nézőink
• legfrissebb híreket
• helló, olvasók
• blogbejegyzésem
• szerkesztőségünk
• nyílt levelet

Ezekben a mondatokban tehát van egy-egy olyan részlet, amely utal a tömegkommunikációs közlésfolyamatra, míg az 5. mondatban nincs ilyen. Elhangozhatott egy interneten megosztott, sokakhoz eljutott videóban, de nincs benne olyan utalás, amely egyértelművé tenné a tömegkommunikációs helyzetet.

És ezt honnan kellene tudnia egy 8.-os diáknak?

A tömegkommunikáció a 7. osztályban, a magyar nyelv órákon kötelező tananyag. Itt megfelelő alapossággal körüljárják a témát, megismerik és megértik a fogalmat. Természetesen tudjuk, hogy a gyerekek a felvételire sokat elfelejtenek a korábbi tananyagból, ezért a vizsgára való készülés során érdemes minden témát elővenni, ami a felső tagozaton előfordult.

Olvassátok el más bejegyzéseinket is, itt például arról írtunk, milyen témák kerülhetnek elő a 8. osztályos felvételin.

www.elokeszito.com