A központi írásbeli magyar nyelvi feladatlapja elsősorban nyelvi kompetenciákat mér, és csak kisebb részben kéri számon a megtanult tananyagot. Előnyben vannak azok, akiknek jó a szövegértésük, könnyen és jól írnak szöveget, gördülékenyen fogalmaznak, hibátlan a helyesírásuk, jól eligazodnak a különböző nyelvi regiszterekben, gazdag szókinccsel rendelkeznek, helyesen használják a magyar nyelvet, meg tudnak fogalmazni önálló gondolatot, véleményt egy kérdéssel kapcsolatban. Senki ne ijedjen meg azonban e hosszú felsorolástól! E képességeket, készségeket is lehet fejleszteni sok gyakorlással, tudatos felkészüléssel. A feladatlapban számon kért tananyag pedig szintén begyakorolható. Van, aki önállóan vagy a szülei segítségével tud készülni, mások pedig magántanárral tanulnak, vagy felvételi előkészítőn sajátítják el a szükséges ismereteket, fejlesztik képességeiket.  

Az alábbiakban a 9. évfolyamra való jelentkezés magyar nyelvi feladatlapjaiban leggyakrabban előforduló témákat, területeket, feladatokat szedtük össze nektek.

Hangrend

5. osztályban tanulják csoportosítani a gyerekek a magánhangzókat a hangrend szerint (magas és mély magánhangzók), érdemes tehát még egyszer memorizálni ezeket (tudjátok, a teniszütő és az autó segít).

Mássalhangzótörvények

Ritkán ugyan, de előfordul a feladatlapokban, érdemes átgondolni az egyes törvényszerűségeket (összeolvadás, kiesés, teljes és részleges hasonulás esetei).

Toldalékok fajtái

A képzők, a jele és a ragok felismerése fontos. Nem részletekbe menően, de ezek egymástól való megkülönböztetése elengedhetetlen.

Hangalak és jelentés

Ezeket a kategóriákat nézzétek át újra, mert bár nem túl gyakran kérdezik, de volt már rá példa, hogy meg kellett határozni, melyik csoportba sorolható egy adott szó (egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú, rokon értelmű, hasonló alakú, ellentétes jelentésű szó, hangutánzó és hangfestő szavak). A hangalak és jelentés témakörén belül gyakran kérik egy-egy szó rokon értelmű párjának a megtalálását (sokszor a szövegértési feladaton belül). Az egyelőre/egyenlőre, egyhangúlag/egyhangúan és társaik különbsége sok diák számára nem egyértelmű. A feladatlapok gyakran kérik, hogy a felvételiző különböztesse meg két hasonló alakú szó jelentését.

Szófajok

A szófajok ismerete nagyon fontos, elsősorban a következőket ismételjétek át: alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, névmás , igenév, határozószó), valamint a viszonyszók többsége (kötőszó, igekötő, névutó, segédige, névelő). Érdemes különböző csoportjaikat is átnézni (pl. az igeneveknél, névmásoknál).

Mondatrészek

A 7. év a mondatrészekről szól, ezeket fel kell tudni ismerni a mondatokban (alany, állítmány, tárgy, határozók, jelzők), és azzal is tisztában kell lenni, mi az alárendelő és a mellérendelő szószerkezetek közti különbség. Előfordult már, hogy ágrajzhoz kellett mondatot párosítani.

Összetett mondatok

A 7. osztály első félévében foglalkoznak a diákok nyelvtan órán az összetett mondatokkal. Az alá- és mellérendelő összetett mondatok tagmondatai közti kapcsolatot föl kell hogy ismerje egy felvételiző.

Kommunikáció és tömegkommunikáció

A verbális kommunikáció jellemzőinek ismerete szintén előfordult már feladatlapban (közvetett/közvetlen, egyirányú/kétirányú), de a tömegkommunikáció mint hetedik osztályos témakör is előkerülhet.

Piktogramok, emotikonok

Az utóbbi években többször is előfordult, hogy a kommunikáció során használt ábrák ismeretét kérték számon a tanulókon.

Nonverbális kommunikáció

Az arcjáték, mimika, testtartás, öltözködés szerepének ismerete, és az ezekben rejlő üzenetek fölismerése szintén elvárás.

Nyelvváltozatok

A különböző nyelvi regiszterekben való tájékozódás sokat elárul a felvételiző nyelvhasználatáról. Azt vizsgálhatja egy-egy feladat, hogy a diák egy kommunikációs szituációban helyesen használja-e ezeket, tudja-e, mikor milyen szociolektusban kell megnyilatkoznia (pl. szleng, diáknyelv).

Nyelvhelyességi feladatok

Hibásan leírt mondatok javítását is gyakran kérik (pl. vonzat helytelen használatának javítását, alany-állítmány egyeztetése).

Szólások, közmondások

Szinte nincs olyan felvételi, amiben ne várnák el az állandósult nyelvi kapcsolatok ismeretét. Előfordul, hogy szólásokat, közmondásokat kell kiegészíteni a megfelelő szavakkal, esetleg az a feladat, hogy összekeveredett szólásokat, közmondásokat tegyen rendbe a felvételiző, és szinte minden alkalommal értelmezni is kell ezeket.

Költői eszközök

Irodalom órán 5. osztálytól sok szó esik a poétikai eszközökről. A leggyakrabban a következők ismeretét kérik számon a felvételi feladatlapokban: metafora, hasonlat, megszemélyesítés, allegória, szimbólum, szinesztézia, alliteráció, halmozás, fokozás, költői jelző.

Verselés, rím

Az ütemhangsúlyos és időmértékes verselés az egyik legnehezebb témakör, a diákok számára gyakran még gimnáziumban is kihívás az ezekben való eligazodás. Szerencsére a 8. osztályos központi felvételin érintőlegesen kérik ezeket, így például igaz-hamis feladatban fordul elő olykor. Aki a lehető legjobb felvételit akarja megírni, nézze át azt, hogy mi az időmértékes és ütemhangsúlyos verselés között a különbség, valamint a felező 12-es, felező 8-as és a hexameter, pentameter, disztichon fogalmával legyen tisztában. A rímszerkezetek ismerete szintén fontos (páros rím, keresztrím, ölelkezőrím, bokorrím, félrím).

Helyesírás

Minden alkalommal van helyesírási feladat, legtöbbször totó jelleggel. A leginkább nehézséget jelentő szavak szoktak szerepelni, így például ritkábban használt ly/j-s szavak (bazsalyog/zsivaj), a szóelemzés jelentősége (kedvvel, sakk-kör, Kiss-sel), a tulajdonnevekből képzett melléknevek helyesírása (észak-magyarországi, Petőfi Sándor-os), rövid és hosszú mássalhangzók például felszólító módú igealakokban (eddz!), a helyesírás jelentés-megkülönböztető szerepe (folyt/fojt), az igekötős igék helyesírása (meg tudta mondani, megtudta a vizsgálat eredményét).

Szövegértés

Sokan lassan olvasnak, ezért nehéz számukra ennek a feladatnak  a megoldása. A későbbiekben tippeket adunk majd arra vonatkozóan, hogy lehet fejlődni a szövegértés feladatok megoldásában.

Szövegalkotás

Az utolsó feladat a szövegalkotás, azaz fogalmazás. Leginkább érvelést kell írni, de előfordult már elbeszélés írását kérő feladatlap is. Egy későbbi posztban írunk majd ennek a feladatnak a részleteiről is.

Olvasd el posztunkat arról, hogyan érdemes készülni az írásbeli felvételire! Itt találod.

Az írásebli felvételi egyik fontos feladatához, a fogalmazás írásához pedig minisorozatunk első, második és harmadik részében kaphatsz segítséget.

Ha tetszett a bejegyzés, vagy hasznosnak tartod, oszd meg másokkal is!

www.elokeszito.com