A hatosztályos gimnáziumba jelentkezők fogalmazás feladata

 A hatodikos jelentkezőktől legtöbbször szintén elbeszélést várnak, ahogy a negyedik osztályosoktól, körülbelül ugyanolyan feladattípusokkal, mint a kisebbeknél, előfordult már azonban, hogy leírást kellett írniuk a gyerekeknek. Címadást ettől a korosztálytól már nem várnak el. Nehezítésként a 4. osztályosok fogalmazás feladatával összehasonlítva a következőket lehet megemlíteni. Választási lehetőség nincs, egy fogalmazási feladatot kapnak a felvételizők. Sokszor megadják az elbeszélés nézőpontját is (pl. egy mókus szemszögéből írd le az erdőt). Ilyen korú diák számára már kevésbé közismert szavakat adnak meg, mint a fogalmazásba kötelezően beillesztendőt (pl. tikkasztó, ), néhány mondattal hosszabb szöveget várnak (8-10 mondat). Gyakran igazán kreatív a feladat, arra kíváncsiak, a diák mennyire tud fantáziadús szöveget írni (pl. a 2012-es év pótnapján arról kellett írniuk a gyerekeknek, hogy milyen következményekkel járhatott, ha egy mesebeli király betiltotta országában a tükrök használatát, 2016-ban pedig időgéppel való utazásról kellett beszámolni). Gyakran kikötésként szerepel, hogy a szövegben nem lehet párbeszéd.

A pontozásnál az előzőeken kívül a következőket veszik figyelembe:

Milyen a nyelvhelyesség, vannak-e egyeztetési vagy stílushibák, előfordul-e nem megfelelő szórend? Gördülékeny, választékos fogalmazást várnak. amely gazdag szókincsről árulkodik.

A helyesírás vizsgálatakor pontlevonás jár a központozási hibákért is (kivéve az összetett mondatok tagmondatait elválasztó vesszőket), közhasználatú összetett szavak különírásáért, betűtévesztésért, betűcseréért. Nem jár helyesírásra pont akkor, ha a következők közül akár csak egy is előfordul: igekötős igék írásmódja ("megtudta mondani", "meg írta"), névutós főnevek egybeírása ("házelőtt"), j-ly tévesztése, tagadószók egybeírása egy másik szóval ("necsináld"), mássalhangzó-hosszúság tévesztése, tulajdonnév kezdőbetűjének kis kezdőbetűvel írása, írásban nem jelölt hasonulásnak a tévesztése ("faggyon"). 

Nem jár pont az írásképre akkor, ha margón kívüli területre ír a felvételiző, ha pongyola az ékezethasználat (vízszintes vonalat használ a mellékjeles magánhangzóknál: ö, ü), ha nem esztétikus a javítás.

A következő fogalmazást egy 6. osztályos diák írta.

A fogalmazás eredeti, ötletgazdag, szervesen épül a megadott mondatokba, így a tartalomért jár a maximális 3 pont. A szöveg kerek, egész, lezárt, logikusan szerkesztett, viszont formailag nem tagolt (a befejezés nincs külön bekezdésben), így a szerkezetre 1 pont jár (2 a maximálisan elérhető). A fogalmazásban egy apró nyelvhelyességi hiba van ("csupa... kutyákkal a kezében" - egyes szám használata lenne a megfelelő), egyébként gördülékeny, élvezetes a stílus, megfelel a köznyelvi normának, 2 pont adható. A vesszőhibák főleg összetett mondatok tagmondatoknál fordulnak elő, más helyesírási hiba nincs, itt is jár a maximális 2 pont. Az íráskép rendezett, áttekinthető, a javítások esztétikusak, a külalakra megadható az 1 pont. A fogalmazásra tehát a maximális 10-ből 9 pontot kapna a diák.

A fogalmazásra mindenképpen maradjon 10-12 perc! Nem érdemes a kevesebb pontot érő feladatokkal sok időt elvesztegetni; ha nem megy valami, haladjon tovább a felvételiző, hogy a fogalmazást nyugodtan, átgondoltan meg tudja írni.

Az írásbeli után már mindenképpen el kell kezdeni azon gondolkozni, hogy milyen iskolákat jelöljünk meg a felvételi során. Az ezzel kapcsolatos sok információt, a megjelölt tagozatokat, illetve a szóbelik időpontját, eredményeit és más egyebeket a felvételiző diákok szüleinek készített tematikus jegyzetfüzetbe érdemes följegyezni: https://www.jegyzet.com/kozepiskolai-felveteli/

Arról, hogy a negyedik osztályosok milyen fogalmazási feladatot kapnak, és azt hogyan kell jól megoldani, mire kell figyelni, itt írtunk.

A nyolcadikosok fogalmazásához segítséget egy minisorozatban olvashatsz, melynek első részét, második részét és harmadik, befejező részét is megtalálod a blogunkban.

www.elokeszito.com