Előző bejegyzésünkben a nyolcadik osztályosok szövegalkotás feladatának tartalmi részét jártuk körül, mégpedig azt, hogy mi az, ami pontvesztést jelenthet. A továbbiakban a többi szempontot vizsgáljuk meg.

2. A szerkezet

A fogalmazás szerkezeti megoldására három pontot kaphat a diák. Mi az a hiba, ami pontvesztéssel jár?

Fontos rögtön azt leszögezni, hogy ha a fogalmazás nem éri el a 10 mondatot, akkor legfeljebb 1 pont adható a szerkezetre, de 1 pont is csak akkor, ha legalább 4 mondatból áll a szöveg. Ezen kívül pontvesztést jelent, hogy hiányzik a bevezetés vagy a befejezés (vagy mindkettő), esetleg aránytalan. Mit is jelent az utóbbi? Túl hosszú vagy túl rövid a szöveg egészéhez viszonyítva - inkább az utóbbi szokott előfordulni. Érdemes legalább két-két mondatot szánni a a bevezetésre és a befejezésre, a bevezetésre mindenképpen. 

Sok tanuló bizonytalan, nem tudja, hogyan írjon megfelelő bevezetést. Az érvelő feladatnál jó megoldás lehet a kérdéskört, problémakört vázolni. A 2019-es központi felvételi első napjának fogalmazás feladatában azzal kapcsolatban kellett érvelni, hogy vajon felnőttnek vagy gyereknek jobb lenni. A bevezetés ez lehet például:

"Gyakran elgondolkozik az ember azon, hogy vajon gyereknek jobb lenni vagy felnőttnek. Mindkettő mellett vagy ellen több érvet lehet fölsorolni. Fogalmazásomban ezek közül szeretnék bemutatni néhányat."

Vagy:

"Ki ne gondolkozott volna el már azon, hogy gyereknek lenni jobb vagy felnőttnek? Ez a kérdés sokakat foglalkoztat. Nézzük meg, melyek a gyerekkor és a felnőttlét előnyei, illetve hátrányai!"

És még egy példa:

"A gyerekek felnőttek szeretnének lenni, a felnőttek pedig gyakran visszavágynak a gyermekkorba. Vajon miért van ez így?"

Látjuk, hogy a kérdő és felkiáltó mondatok színesítik a fogalmazást, sőt a figyelemfelkeltést szolgálják. 

A befejezés arra szolgál, hogy a korábban leírtakat összegezzük, a gondolatokat nyugvópontra helyezzük, lezárjuk. Itt már nem szabad új érvet írni, de a befejezésbe kerülhet a saját álláspont megfogalmazása. Például:

"Valószínűleg soha nem fog eldőlni a vita, hogy gyereknek lenni jobb vagy felnőttnek. Én szívesen maradnék gyerek minél tovább, de 1-2 év, és végleg lezárul a gyerekkorom."

Vagy:

"Fogalmazásomban néhány érvet igyekeztem fölsorakoztatni a gyermekkor és a felnőttkor mellett is. Mindkettőnek vannak előnyei, én mégis inkább a felnőttkort választanám, hogy minél több önálló döntést hozhassak."

A fogalmazást természetesen nem csak három részre lehet tagolni (bevezetés - tárgyalás - befejezés). Az ellenérvek, érvek külön bekezdésbe is kerülhetnek, hiszen alapvetően minden új gondolati és tartalmi egységet külön bekezdésbe kell írni. 

Nem csak a szöveg nagyobb szerkezeti egységeinek megléte a fontos, de ezek formai tagolása is. A bevezetés, a tárgyalás és a befejezés kerüljön külön bekezdésbe, a bekezdéseket pedig egy-másfél centiméterrel kezdje beljebb a diák.

Fontos, hogy az egyes mondatok is logikusan kapcsolódjanak egymáshoz az egész szövegben, ne legyen szövegbeli hiány, megfelelőek legyenek a szövegkapcsoló elemek, ellenkező esetben pontlevonás történik. Például:

"A gyerekkorban az a jó, hogy nem a mi felelősségünk, hogy pénzt keressünk. Ők kevesebbet tudnak játszani, mert dolgozniuk kell."

Gyakori, hogy egy felvételiző nagyon rövid mondatokat ír, mert mindenképpen szeretné, ha meglenne a 10 mondat. Így viszont előfordulhat, hogy a szinte tőmondatok miatt a szerkezeti pontszámból mégis veszíteni fog egyet.

A minisorozatunkat lezáró utolsó részben a nyelvi minőségről, a helyesírásról és a külalakról írunk.

Olvassátok el addig egyik legnépszerűbb bejegyzésünket, mely az iskolaválasztásban próbál segítséget nyújtani.

www.elokeszito.com