Sok diáknak van valamilyen szakértői véleménye arról, hogy valamilyen nehézséggel küzd az iskolában. Milyen elbírálás alá esnek ők a felvételinél, és mire kell figyelni a felvételi eljárás során? Ebben ad eligazítást az alábbi írás.
Minden középiskola fogad SNI vagy BTM-es diákot?
Sajnos nem. Már az írásbeli előtt lehet tájékozódni, hogy az esetleg már kiszemelt iskola pedagógiai programjában szerepel-e a sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő diákokkal való foglalkozás, illetve hogy a felvételi tájékoztatóban mi szerepel erről. Dönteni azonban majd csak az írásbeli eredmények birtokában kell arról, hogy hova jelentkezik a felvételiző.
Érdemes megírni a központi írásbeli felvételit?
Igen, mindenképpen. Elsősorban azért, mert bár vannak olyan iskolák, amelyek SNI gyerekektől nem kérik az írásbelit, de előfordulhat, hogy az írásbelire való jelentkezés (december eleje) és az iskolákba való jelentkezés (február közepe) között módosul a család elképzelése, és mégis olyan középiskolát vagy középiskolákat céloznának meg, ahova kell az írásbeli eredménye. Ne legyen akkor egy december eleji döntés az akadálya annak, hogy ezekbe az iskolákba beadja a diák a felvételi kérelmét.
Ha megírom az írásbelit, akkor mind a két tantárgyból írnom kell központi felvételit?
Nem feltétlenül. Minden iskola saját hatáskörben, maga dönti el, hogy ha beleszámítja a felvételibe az írásbelit SNI tanulónál, akkor van-e lehetőség arra, hogy csak az egyik tárgy eredményét vegye figyelembe. Az iskolák felvételi tájékoztatójában található erről információ, ennek hiányában érdemes a középiskolát megkeresni, és föltenni a kérdéseket.
Az írásbelin milyen kedvezmények illetnek meg?
Attól függ, hogy mit tartalmaz a szakértői vélemény. Így például lehetséges, hogy hosszabb ideig írhatja a diák a felvételit, vagy olyan segédeszközöket használhat (pl. számológép), amit más nem. Gyakori, hogy bizonyos feladattípusok értékelése alól fel van mentve a jelentkező (pl. helyesírás, matematikában szerkesztési feladatok).
Nem automatikus azonban ezen jogok érvényesülése:
a szülőnek kell kérnie az írásbelire való jelentkezéskor, hogy a gyermeket megillető kedvezményekből mivel szeretne a központi felvételin élni. Arról, hogy ez pontosan hogyan fog megvalósulni, az írásbeli vizsgát szervező iskola dönt.
Ha például nem értékelik a helyesírásomat, akkor nem is kell megírnom a fogalmazást, vagy nem kell megoldanom a helyesírásra vonatkozó feladatokat?
Minden feladatot el kell készíteni. A felmentés nem arra vonatkozik, hogy a feladatot nem kell megcsinálni, hanem az értékelésére. Így a fogalmazás helyesírását is javítják, pontot azonban nem fog veszíteni a diák az esetleges hibák miatt. Ugyanez vonatkozik más feladattípusokra is (pl. külalak).
Ezek szerint megkapom a pontokat akkor is, ha rossz a megoldás?
Nem. Ilyen esetben a maximálisan elérhető pontszám nem a szokásos 50 lesz, hanem az értékelés alól kivont feladatok pontszámaival csökkentett pontszám. Tegyük fel, hogy a feladatlapban egy feladat helyesírást vizsgált 5 pontért, a fogalmazás helyesírására pedig 2 pont adható. Ha egy diák helyesírását nem értékelik, akkor ő maximálisan 43 pontot szerezhetett.
Hol kell benyújtani az igényt később az egész felvételi eljárás során megvalósuló speciális elbírására?
A kiválasztott iskolának írásban kell jelezni, természetesen a szakértői véleménnyel összhangban, hogy milyen kedvezményeket szeretnénk igénybe venni a felvételi eljárásban.
Ezek szerint az írásbeli helyszínére kell vinnem ezt a kérelmet is?
Nem, sőt. Abba az iskolába kell beadni a kérvényt, ahova majd jelentkezik a diák. Ha több iskola is szóba jön (ami valószínű), akkor több iskolába. Előtte mindenképpen tájékozódjunk, hiszen minden iskola más döntést hoz azzal összefüggésben, hogy a szakértői véleményben foglaltakat hogyan kívánja figyelembe venni.
Hogy fogják megállapítani az összpontszámomat?
Ez is a középiskolán múlik. Van olyan középiskola, amely abban az esetben, ha a diák az egyik tárgyból nem írt felvételit, a másik eredményét megduplázza; de más megoldás is lehetséges. Előfordulhat, hogy ha az írásbelinél csak néhány feladat eredményét nem számították, akkor arányosítják az eredményt. Így ha a diák a számára maximális 43 pontból elért 31 pontot, akkor ezt a 72%-os eredményt veszik figyelembe, és 36 pont lesz a magyar írásbelijének a végső pontszáma. Ezt nem az írásbeli vizsgát lebonyolító intézmény dönti el (ők csak az igényelt kedvezmények tényét, az elért pontszámokat stb. rögzítik), hanem az, ahova a diák felvételizik. Fontos még egyszer hangsúlyozni, hogy
minden esetben a középiskola saját maga dönt arról, hogy milyen módon számítja bele az SNI tanuló eredményeit az összpontszámba, hogy hogyan alakítja ki a végeredményt.
Érdemes elolvasni ezt az írást is, mely arról szól, hogyan készüljünk az írásbelire.
Ha segítségre van szükségetek a felvételire való felkészülésben, keressétek föl weboldalunkat további információkért.
www.elokeszito.com
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is!
www.elokeszito.com
