Sokan úgy vannak vele, hogy ha gimnáziumi érettségi után nem sikerül felsőoktatási intézménybe bejutni, akkor elvégeznek egy "OKJ"-t. Mások már általános iskolai tanulmányaik végén eldöntik, hogy milyen szakmát szeretnének tanulni, és akkor mennek "OKJ"-ra. A rövidítés valójában az Országos Képzési Jegyzéket takarja, amely a Magyarországon megszerezhető szakképesítéseket tartalmazza. Ezeket iskolai rendszerű képzésben és azon kívül is meg lehet szerezni, működhet úgy, hogy a középiskola elvégzésével szakképesítést is kap a diák, vagy csak középiskolai tanulmányait követően választ szakmát (amelyek egy része érettségihez kötött, míg mások nem). Közel hatszáz ilyen szakma létezik, kezdve a díszlettervezőtől a felvonószerelőn át az ingatlanközvetítőig.
2020-tól azonban komoly átalakuláson megy keresztül a képzési rendszer, tehát a most felvételizőket már érinti. Ezeket a változásokat próbáljuk most áttekinteni.
Melyek a legfontosabb változások?
1. A szakképesítések nagy részét már csak iskolai rendszerű képzés során lehet majd elsajátítani, tanfolyami formában nem. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ha érettségi után szakmát szeretne valaki tanulni (az elsőt vagy egy újabbat), akkor még 4-5 évig kell koptatnia az iskolapadot. Ilyen esetben újabb két évet kell tanulnia, hogy szakmát szerezzen. Fontos azonban tudni, hogy az iskolarendszerű képzés azt jelenti, nappali tagozatos diák lesz, vagy esetleg esti tagozatos. Bármelyik is azonban a kettő közül, nehezebb vagy szinte lehetetlen mellette munkába állni, mint a tanfolyami képzés mellett.
Néhány példa azok közül a szakmák közül, melyeket eddig tanfolyamon, jövőre azonban már csak iskolai rendszerű képzésben lehet tanulni: adótanácsadó, gyógyszertári asszisztens, idegenvezető, kozmetikus, sportszervező, sürgősségi szakápoló, színháztechnikus, szoftverfejlesztő.
2. Érettségire épülő szakmát egyáltalán nem lehet iskolai képzési rendszeren kívül szerezni.
3. A szakgimnáziumok neve technikum lesz, a szakközépiskoláké szakképző iskola.
A technikumok öt éves képzést nyújtanak, mely során a diák érettségi vizsgát tesz magyar nyelv és irodalomból, matematikából, történelemből, idegen nyelvből és a szakmai tárgyakból. A szakképző iskolák három évesek, az első, alapozó év után a következő két évben cégeknél, vállalkozóknál lehet elsajátítani a választott szakma alapjait.
Két nagyon fontos link a témában:
Felhasználóbarátabb formában tájékoztató füzet az alapszakmákról
Érdemes átgondolni, hogy mi éri meg jobban: egy biztos megélhetést adó szakmát választani, vagy gimnáziumi érettségit szerezni, ami bár nem ad szakképesítést, de a felsőoktatásba való bejutást a magasabb szintű közismereti képzés miatt megkönnyíti. Az a gyerek, akinek nem erőssége a tanulás, vagy már 14-15 évesen tudja, mivel szeretne foglalkozni, jobban jár, ha szakképző iskolában vagy technikumban folytatja a tanulmányait, de aki még nem döntött arról, hogy milyen területen szeretne elhelyezkedni a későbbiekben, vagy szeret, tud és akar tanulni, válassza a gimnáziumi képzést.
Minden iskola maga dönti el, hogy milyen felvételi követelményeket állít a diákok elé. Sok szakgimnázium (jövőre technikum) ugyanúgy megköveteli a központi írásbeli felvételit, mint a gimnáziumok. Aki tehát egy erős, magas színvonalú képzést nyújtó szakgimnáziumban akar továbbtanulni (ezekből nagy számban kerülnek ki olyan diákok, aki egyetemen, főiskolán tanulnak majd tovább), számítson arra, hogy komoly versenyben lesz a többi jelentkezővel.
Milyen átjárás van az egyes iskolatípusok között? Fontos kérdés ez, is, hiszen lehet, hogy elsőre nem sikerült jó döntést hozni. Olvassátok el ebben a témában írt bejegyzésünket is!
Ha segítségre van szükségetek a felvételire való felkészülésben, keressétek föl weboldalunkat további információkért.
www.elokeszito.com
