Most zajlanak a nyílt napok a legtöbb középiskolában. Vajon érdemes ezekre elmenni?

Sok szülő nem tud szabadnapot kivenni, de vannak iskolák, amelyek a nyolcadik évfolyamról nem is fogadnak szülőket, csak diákokat. Ha gyermekünk egy kicsit is önálló, el tud menni egy nyílt napra egyedül, sőt, ha egy osztálytársa, barátja is csatlakozik hozzá, ketten vagy többen biztos boldogulnak. Sőt, az önállóságra nevelésben ez az esemény még segít is. Ráadásul elsősorban a felvételizőnek fontos, hogy benyomásokat szerezzen az iskoláról. A kisebbek (4. és 6. osztályosok) természetesen még minden esetben szülői kísérettel érkeznek.

Mire figyeljünk?

• Milyen az iskola környezete? Szeretnénk-e, hogy gyermekünk ilyen környezetben töltse a következő éveit? 

• Hogyan lehet megközelíteni az iskolát? Gyermekünk önállósodik, egy idő után egyedül fog iskolába járni, erre is gondoljunk. Nem érdemes nagyon messze lévő iskolát választani, ha lehet, olyat válasszunk majd, amelyet legfeljebb fél óra utazással el lehet érni. 
  
• Milyen a benti környezet? Sajnos az iskoláknak nincs anyagi fedezete felújítani az épületeket, nem az ő hibájuk, ha az épület kopott, lelakott. De sokat elárul az intézményről, hogy mennyire próbálják színesebbé, elevenebbé tenni. Nézzük meg a plakátokat, hirdetményeket a folyosón és az osztálytermekben. Van-e jel arra, hogy intenzív diákélet folyik, látunk-e hirdetményeket tanításon kívüli iskolai eseményekről (pl. teadélután, filmklub, bármilyen, a diákok kikapcsolódását segítő események) és iskolán kívüli programokról (színház, kirándulás). Volt iskola, ahol azt láttam, "Ismerd meg tanárodat" címmel szerveztek beszélgetős délutánokat; egy dobozba bedobva kérdéseket fogalmazhattak meg a diákok pedagógusaiknak, és egy délutáni alkalommal kötetlen együttlét keretében beszélgettek, itt válaszolta meg a tanár a kérdéseket. Nekem ez nagyon szimpatikus volt, hiszen azt mutatja, a tanár partnerként tekint diákjaira, nem csak egy távoli, megközelíthetetlen valaki.

• Mennyire van megszervezve a nyílt nap? Milyen a benyomásunk, amikor belépünk? Kedvesen fogadnak-e minket, milyen az eligazítás, a tájékoztatás? 

• Milyen a folyosói hangulat? Milyen a diákok kinézete, viselkedése, beszédstílusa? Szimpatikus, befogadó-e a közeg, olyan, ahol szívesen látnánk gyermekünket is, vagy ahova az odalátogató felvételiző szívesen tartozna? Igyekezzünk beszélgetést kezdeményezni az ott tanuló diákokkal.

• Milyen a tanóra hangulata és szakmai színvonala? Sok helyen úgynevezett kirakatórát tartanak a pedagógusok, így nehéz megítélni, hogy vajon a hétköznapokban milyen a tanítási módszere, stílusa. Figyeljünk arra, hogy az órán részt vevő diákok hogyan beszélnek tanáraikkal. Sokat elárulhat az is, hogy milyen tudásszinten vannak az adott évfolyamon a diákok.

• Ha lehet, sétáljunk körbe, nézzük meg a mosdókat, a büfét, az udvart, a tornatermet.

Sokan nem mennek nyílt órára, csak délutánonként elsétálnak az iskolához, és figyelik, milyenek a diákok, hogy viselkednek az utcán, jelen van-e a dohányzás, hogy beszélnek egymással akkor, amikor már nem alkalmazkodnak az iskola által fölállított szabályokhoz, vagy amikor nem a nyílt napokon erőltetik magukra  tanáraik kérésére a szorgalmas, az iskolájáért és a tanulásért rajongó diák szerepét. Persze ne felejtsük el, hogy 7-8 tanítási órát végigülő diákokat, kamaszokat látunk, ne várjunk tőlünk az utcán mintaszerű viselkedést! :) Az viszont lehet, hogy elrettent minket, ha az épület mellett iskolaidőben (és nem tanítási idő után) dohányzó fiatalokat látunk, hiszen azt jelzi, az iskola nem tudja vagy nem akarja betartatni a szabályokat.

Olvasd el bejegyzésünket, mely arról szól, hogy milyen szempontok alapján döntsük el, való-e gyermekünknek a hat- vagy nyolcosztályos gimnázium! A bejegyzést itt találod. 

Oszd meg, ha tetszett a bejegyzés, vagy hasznosnak, mások számára érdekesnek tartod!

www.elokeszito.com