Hogyan válasszunk iskolát?
2019. november 23. írta: Mindent a felvételiről

Hogyan válasszunk iskolát?

Útmutató lépésről lépésre

Sokaknak nehézséget okoz az, hogyan kezdjenek neki a megfelelő középiskola kereséséhez. Budapesten, a nagyvárosokban nagy a kínálat, de voltaképpen bárhol élünk az országban, több lehetőség közül választhatunk, és valóban nem könnyű megtalálni azokat az iskolákat, ahova érdemes a jelentkezést beadni.

Kezdjük azzal, hogy a legfontosabb az, hogy a gyermekünknek megfelelő iskolát találjuk meg. Ne csak az legyen a döntés alapja, hogy oda jár a barát, a szomszéd, az ismerős gyereke, vagy jókat hallottunk róla, esetleg az van a legközelebb. Természetesen ez is mind fontos, de még nagyon sok mindenre érdemes figyelni a választásnál.

Gimnázium vagy technikum?

Elsőként azt gondoljuk át, hogy a technikum vagy a gimnázium a megfelelő. Írtunk már erről, ebben a cikkben. A gimnázium előnye, hogy ott egy magasabb szintű közismereti képzést kap a diák, több felsőoktatási intézmény közül választhat később. Itt azonban többet is kell tanulni. Gimnázium csak annak való, aki szeret, tud és akar tanulni, kellően motivált, és feltehetően felsőfokú tanulmányokat akar majd folytatni. A gimnáziumi érettségi nem ad szakképesítést. Aki gyenge eredménnyel elvégez egy gimnáziumot, szakmát kell tanulnia utána, hogy elhelyezkedhessen. Persze enélkül is lehet munkát találni, csak nehezebb. 

Ha tehát valaki nem érez magában elég elszántságot, hogy négy-öt  évig tanuljon azért, hogy képesítést se szerezzen, válassza a szakgimnáziumot, újabb nevén technikumot. Az nagyon jó - de 14-15 évesen ritka -, ha valaki már az általános iskolai tanulmányai végén tudja, milyen szakmát szeretne tanulni, az ilyen diákok gondolkodás nélkül megcélozhatnak egy technikumot.

Ellenkezőleg: ha gyermekünk jó tanuló, eddig könnyen vette az akadályokat, nem biztos, hogy jó helyen lesz egy technikumban, ahol sokszor kevésbé jó képességű diákok tanulnak. Vannak természetesen nagyon magas színvonalon oktató szakgimnáziumok is, de egy eminens diáknak, aki mindig szeretett tanulni, a gimnázium inkább való, az az ő közege.

Ha gimnázium, akkor milyen tagozat?

Ha eldöntöttük a gyermekünkkel közösen, hogy gimnáziumban folytatná a tanulmányait, azt kell kitalálni, milyen tagozaton, ez a következő fontos szempont. Óriási a kínálat, és nagyon nem mindegy, mit választunk. Általános tagozat a négy évfolyamos gimnáziumokban már egyre kevesebb helyen indul, az iskolák igyekeznek specializált képzéseket hirdetni. Ha gyermekünk egyáltalán nem tudja, hogy mivel szeretne foglalkozni, próbáljunk mégis ilyet keresni, vagy ha nem találunk, a nyelvi tagozat jó választás lehet. Hiszen abból nem lehet baj, ha egy nyelvet jól beszél majd. Ha valamilyen tantárgyat eddig szívesen, kedvvel tanult, vagy nagyon jól teljesített belőle, esetleg már van elképzelése, hogy milyen irányban tanulna később tovább, keressünk olyan tagozatot, ahol kiteljesedhet. Matematika, természettudományok, nyelvek, informatika, humán tagozat, sporttagozat, zenei képzés - nagy a választék. 

És merre?

Ha tudjuk már az irányt, kezdjük el keresni azt az iskolát, ahol ilyen tagozat indul, és nincs túl messze az otthonunktól. A nagyon korán való fölkelés, a sok utazás megterhelő lehet - természetesen előfordulhat, hogy valaki annyira elszánt, annyira szeretne egy bizonyos iskolában tanulni, hogy a távolság sem zavarja; illetve nagyon önálló diákoknak megoldás lehet a kollégium is.

woman-3169680_1920.jpg

Sokan itt akadnak el. Hogy keressek? Rengeteg az iskola, hogy találjam meg a megfelelőt, egy olyan gimnáziumot, ahol például informatika tagozat indul? A többség interneten keres és talál gyűjteményes oldalakat, melyek az iskolákat katalogizálják, viszont nagyon sok idő kibogarászni, hogy melyik iskola milyen tagozatot indít. (Márpedig láttuk, hogy a gyermekünkhöz illő tagozat kiválasztása az egyik legfontosabb dolog.) A Sulinavigátoron nagyon jó áttekintést kaphattok. Itt régiónként, városonként, településrészenként és egyéb szűrési feltételeket megadva lehet rákeresni az iskolákra, melyek táblázatos formában jelennek meg. Az iskolák neve alatt az elmúlt években indított tagozatok is szerepelnek (és még rengeteg minden, sok-sok adat, amiről majd később írunk), így tehát nagyon gyorsan áttekinthetjük, hogy amit keresünk (pl. informatika tagozat), hol indult az elmúlt években. Nagyon fontos, hogy a táblázat a korábbi évek tagozatait ismeri, tudja; az aktuális felvételi eljárásban meghirdetett képzési területeket nem. Az iskolák nagy része azonban nem változtat a tagozatain (legfeljebb ritkán). Ráadásul az iskola vagy tagozat neve fölé irányítva az egeret egy gombnyomással máris az adott intézmény honlapján vagy felvételi tájékoztatójánál találjuk magunkat, külön lapon nyithatjuk meg ezeket, így keresve a jelenlegi felvételi eljárásra vonatkozó részleteket.

A kalkulátor használatáról itt írunk bővebben.

Hogyan szűkítsem tovább a kört?

Megvan már, hogy mely iskolákban indul az általunk preferált tagozat, és melyek vannak ezek hozzánk viszonylag elérhető közelségben. A következő megtorpanás itt szokott történni. Honnan tudjam, melyik való a gyerekemnek, hova vennék föl, hol indul teljesen esélytelenül? 

Ebben is segít az imént említett táblázat. Részletesebben egy későbbi posztban írunk róla, egyelőre annyit, hogy egy kalkulátor segítségével meg tudjuk nézni, hogy a gyermekünknek hol jók az esélyei a várható pontszámai alapján, és a továbbiakban ezekre a gimnáziumokra érdemes koncentrálnunk. A várható pontszámokat a korábbi évek bizonyítványaiból, az írásbeli kalkulált eredményéből és egy elképzelt szóbeli eredményből számolja ki nekünk a rendszer. Az osztályzatok adottak (hamarosan itt a félév, sok minden már addig nem változik), a szóbelinél 70-80% beállításánál nem nagyon lőhetünk mellé. A központi írásbeli megírása előtt pontokat úgy tippelhetünk meg, hogy gyermekünkkel kitöltetünk otthon a korábbi évek feladatlapjaiból jó néhányat, és megnézzük, átlagosan hogyan sikerülnek. (Feladatlapokat itt találhattok.)

Ne felejtsük el, hogy továbbra is a gyereknek választunk iskolát. Érdemes átgondolni a "kis hal nagy vízben" vagy "nagy hal kis vízben" kérdését. Ha a gyermekünk alacsony önértékelésű, kudarckerülő típus, akkor nem biztos, hogy jó választás neki egy olyan iskola, ahol ő talán az eddigiektől eltérően az utolsók között lesz a sorban - még ha az iskola vagy az osztály kiemelkedő eredményeket mutat is föl. Lehet, hogy gyermekünk bejutott, de ha hozzá volt szokva, hogy az elmúlt években mindig a legjobbak között volt, most egy kiváló iskola és közösség ellenére is érezheti úgy, hogy ő kevés, és ez tovább rombolhatja az önértékelését. Ellenben ha képességeihez képest egy nagyon kicsit gyengébb iskolát választunk, ott "lubickolhat", és megerősödhet az önbizalma, ami a tanulás szempontjából - a különösen érzékeny kamaszkorban  - nagyon fontos. Természetesen nincs értelme sokkal gyengébb iskolát választani, hiszen ott lehet, hogy fejlődni nem fog megfelelően. Ha viszont gyermekünk imádja a kihívásokat és sikerorientált, nyugodtan válasszunk neki olyan gimnáziumot, ami őt még jobb eredményekre fogja sarkallni.

Haladóknak

Sokan abba a hibába esnek, hogy csak a tagozat elnevezését nézik, és az első évben (vagy lehet, hogy később) jön a meglepődés, rosszabb esetben csalódottság, hogy nem erre számítottunk. Mert a gyermek matematika tagozatra jelentkezett, de nagy óraszámban tanulja a fizikát, amit utál. Nyelvi tagozatra jár, de csak négy nyelvórája van egy héten az első nyelvből, az ismerős gyereke humán tagozaton meg ugyanilyen óraszámban tanulja a nyelvet. Németet akart tanulni a gyerek, de ezen a tagozaton csak az oroszt lehet az angol mellett tanulni. 11. évben nem vehet föl fakultációs órát, mert a tagozat miatt túl sok órája van, noha most jött rá, hogy biológiából akar emelt szintű érettségit tenni. Hogy kerülhetjük el, hogy ilyen csalódások érjenek, és tényleg a lehető legkörültekintőbben válasszunk?

Először is érdemes nagyon alaposan átolvasni a felvételi tájékoztatót, ahol az egyes tagozatokról sok iskola részletesen beszámol, például a nyelvtanulás lehetőségeiről informál. Másodsorban az iskolák honlapjain meg lehet nézni a pedagógiai programban az egyes tagozatok óraszámait az egész gimnáziumi képzésre lebontva. Itt pontosan látszik, hogy a Nemzeti Alaptantervben előírt óraszámokhoz képest hogy alakul az adott tagozaton a heti óraszám, mennyivel több órája lesz egy adott tagozaton a diáknak. Nagyon sokat számíthat ez, mert itt derül ki, hogy pontosan mire számíthatunk. Belenézhetünk a házirendbe is, így derülhet ki esetleg, hogy a kinézett iskolában 7:30-kor kezdődnek a tanítási órák, ami lehet, hogy elrettent minket.

Szubjektív szempontok

Nyílt napokon, iskolabejárásokon, fórumokon, baráti beszélgetéseken sok információt szerezhetünk az iskolákról, olyan információkat is, melyek nem az oktatásszervezéshez kapcsolódnak, hanem a diákéletről, az iskola által szervezett programokról nyújtanak nekünk képet. Az iskola nem csak oktatási intézmény, a következő években gyermekünk életének egyik legfontosabb színtere lesz. Itt fog olyan barátságokat kötni,melyek a felnőtt életében is megmaradnak, itt kap majd lehetőséget képességei kibontakoztatására, itt kap majd mintát kortársaitól és az őt tanító pedagógusoktól, itt fogják őt terelgetni, segíteni. 

Úgy gondoljuk, hogy az életben sokszor a tudatosság, az átgondoltság vezet a sikerhez. Fontos tudni, mit szeretnénk, hogyan szeretnénk azt elérni, milyen út vezet a célunkhoz. Ha így teszünk, nagyobb az esélye a sikernek, kisebb az esélye a kudarcnak és a csalódásnak. 

Természetesen bármilyen körültekintően is választunk, azt senki nem tudja előre, hogy milyen közösségbe kerül a  gyerekünk, mennyire fogja megtalálni a helyét az osztályban, szerez-e barátokat, tetszik-e neki az iskola légköre, milyen lesz az osztályfőnök, milyenek lesznek a szaktanárok, megtalálja-e velük a hangot. De ha minden egyéb szempontot figyelembe vettünk az iskolaválasztásnál, akkor elmondhatjuk, hogy mi mindent megtettünk, hogy a gyermekünk a lehető legjobb és mindenekelőtt neki való helyre kerüljön. 

Hogyan készüljünk az írásbelire? Tippeket itt olvashattok. Arról pedig, mit nézzetek át, hogy jól sikerüljön a magyar központi felvételi, itt

 

Ha segítségre van szükségetek a felvételire való felkészülésben, keressétek föl weboldalunkat további információkért.

facebookra_hirdetes.png

www.elokeszito.com

gk_logo_inverz.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://mindentafelvetelirol.blog.hu/api/trackback/id/tr415318620

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bontottcsirke 2019.11.24. 12:12:18

A technikumnak - néhány egészen kivételes esetet leszámítva- semmi értelme , időpazarlás. Be kell jutni egy normális gimibe és után amég két éven belül akármi lehet az ember, ha nem akar továbbtanulni.

Visceroid 2019.11.24. 12:22:40

Szakmunkásnak kell tanulni, nem? A szakmáké a jövő!

Fülig José 2019.11.24. 15:11:09

@bontottcsirke: ja, ezt papolják 60 éve... már a szociban is lenézték a szakközepes diákot, a szakmukist meg pláne, jól is állunk szakemberből...bezzeg semmirekellő, semmihezértő, síngörbítő diplomás csírákkal gátat lehetne rakni a Dunán.
amin változtatni kéne az a hozzáállás.

ursus artos 2019.11.24. 16:59:26

Azért egy pillanatra álljunk már meg... Akár szakgimnázium, akár technikus ugyan olyan sokat kell tanulni, mint gimnáziumban! Még mielőtt túl misztifikálnánk a gimnáziumokat. azért ezt jó tudni, hogy a szakgimnazisták sem hülyék... Éppen olyan értékes tudomány amit tanulnak, mint mondjuk a kémia, biológia, vagy a rajz és műalkotások elemzése. Nincs fontos és nem fontos tantárgy, egyik iskola típusban sem. szakgimnazisták nagyon nagy része nem is akar annyi közismeretet. kifejezetten nyűg nekik biológiát tanulni 11. és 12. évfolyamon (2013-as kerettanterv...)
Kétségtelen tény, hogy a szakgimnázium, technikum nagy hibája, hogy nincs meg a menekülési útvonal a gimnáziumok felé, vagy ha van is, az nagyon macerás...
De. A szakképzésben olyan képességek birtokába kerül a tanuló, aminek akár mi is lesz a későbbi szakmája, mindenféleképpen hasznát veszi: akár magyar szakos tanár lesz egy autószerelőből, akár meteorológus egy elektronikai technikusból...
Véleményem: inkább egy erős technikum, mint egy közepes gimnázium...

bontottcsirke 2019.11.24. 17:02:39

@ursus artos: mert a szakközépbe manapság 20% szakmát választól mennek meg 80% hülye. Melyik pöpec gimi venne át agyhalottakat? Minek bombáznám a gyerekemet heti 39 óra hülyeséggel, amikor 30-32 órában emelt óraszámban specializálódhat. Később választhat szakmát vagy egyetemre mehet? Ki akar kibaszni a gyerekével?

ursus artos 2019.11.24. 17:15:06

@bontottcsirke: amit írsz egy nagy adag sztereotípia…
1) A szakgimnáziumban is pontosan annyi az óraszám, mint a gimnáziumokban...
2) Ami a tanulással kapcsolatos az nem lehet hülyeség...
3) Pöpec gimnáziumba pöpec diákokat vesznek fel. Ha a gyereked pöpec akkor menjen oda... De ha középszerű, akkor hiába a pöpec gimi, neki csak a középszer gimnázium marad...

bontottcsirke 2019.11.24. 17:21:11

@ursus artos: fogalmad sincs a helyzetről, de azért okoskodsz....

ursus artos 2019.11.24. 17:21:44

@bontottcsirke: szakgimnáziumi tanár vagyok...

bontottcsirke 2019.11.24. 17:42:15

@ursus artos: én is azért aggaszt, ha kolléga hülyeségeket beszél.

bontottcsirke 2019.11.24. 17:44:22

@bontottcsirke: vedd már le a szakmai tárgyakat. Amin vagy van értelme vagy nincs. Add már hozzá a gimiben az emelt óraszámokat. Vedd már figyelembe, hogy jövőre mekkora szoppancs lesz a technikum. Te barátom max kívülről láttál szakközepet.

enrikokaruszo 2019.11.24. 18:16:48

hiába van ugyanott a kimeneti követelményszint, mondjuk történelemből, egész más a merítés, a családi háttér

ursus artos 2019.11.24. 18:59:02

@bontottcsirke: öreg, lehet, hogy másnál bejön ez a magas lótól való köpködés, de nálam nem. Miért venném le a szakmai tantárgyakat, mikor éppen arról beszélek, hogy ugyanolyan értékes tudást ad, mint bármi más tantárgy. Emelt szintű érettségire való felkészítés a szakgimnáziumban is van, te nagyon te...
Értem én, hogy mindenki el van ájulva a gimnáziumtól, mert az csak az igazi és a jövőbeli remény, és nincs is jobb a húsz éve ugyanabból a kockás füzetből tanító biológia tanárnál, csak közben az, ami tíz éve még a műegyetemen volt tananyag, annak egy része már leszivárgott a szakgimnáziumokba. Azt tanulják, tetszik tudni...
Mindazonáltal hogyan vegyem figyelembe azt, hogy "jövőre mekkora szopacs lesz a technikum" Kinek? Aki oda jelentkezik? Vagy annak aki nem?
Vidd a gyereked pöpec gimnáziumba...

ursus artos 2019.11.24. 19:00:00

@enrikokaruszo: mint minden iskolában más a merítés és a családi háttér...

enrikokaruszo 2019.11.24. 19:20:16

@ursus artos: nézd, tanítottam szakközépben, és gimiben is, nekem nem kell a p.c. szöveg
a szakközepes gyerekek hálásabbak voltak egy kis odafigyelésért is, ez igaz, viszont a gimis gyerekek nagyrészt jártak már a világban itt-ott, csomó dologra lehet hivatkozni náluk...

bontottcsirke 2019.11.24. 19:23:35

@ursus artos: én oda is fogom vinni, Hogy legyen ideje tanulni, hogy magas szinten tanuljon meg tárgyakat és a végén el tudja dönteni, hogy hegesztő lesz-e vagy mérnök. Vagy hegesztő most és később mérnök, nem pedig megnyomorítom egy köpködő, tapló hadsereggel egy lerobbant fosban, hogy se a szakmát ne tudja normálisan megtanulni, se az egyetemre ne vegyék fel, ha később szeretne tanulni. A szakképzés romokban, persze van néhány üdítő kivétel, de egy fostartály az egész. És ha azt kicsinálták majd jönnek a gimik is. De addig talán van még egy kis idő.

enrikokaruszo 2019.11.24. 19:32:12

@bontottcsirke: a gyermek szándékán, és az otthoni támogatásán is sok múlik...jó gimiben is elkutyulódnak gyerekek, az a helyzet

ursus artos 2019.11.24. 20:09:27

@bontottcsirke: helyesen teszed. Vigyed tanulni tárgyakat...

gyongyi70 2019.11.25. 10:29:35

@ursus artos: csak kérdeznék: hány nyelvet tanulnak a technikumokban és milyen óraszámban. Ha (maradva az előző példánál) hegesztőnek beiratkozó gyerek 2 év múlva rájön, hogy orvos akar lenni, fog menni a hegesztő suliban az emelt biosz-kémia érettségi (plusz nyelvvizsga)? Ha nem (mert nem), hogyan, milyen csavarokkal, plusz évekkel lehet belőle orvos, ha egyáltalán... Miközben ha vki orvosnak indul, lazán lehet hegesztő, ha mégis meggondolja magát.

Visceroid 2019.11.25. 12:18:22

@bontottcsirke: "Ki akar kibaszni a gyerekével? "

Ezek nem a saját, hanem a mások gyerekeivel akarnak kibaszni. Hogy a saját gyerekeiknek kevesebb legyen a konkurencia. Tipikus fideszes mentalitás. Az már más kérdés, hogy mondjon nekem valaki egy szakmát Magyarországon, amit érdemes tanulni.

bontottcsirke 2019.11.25. 13:06:40

@Visceroid: Így van. Bele akarják vinni a tanulókat egy teljesen kiszámíthatatlan, értelmetlen döntésbe. Néhány szakképzőhelyet leszámítva, a szakoktatás a mélyén van. Ellenben, ha valaki esetlge tud nyelveket meg gondolkodni, az már káros a rendszerre, ugye.
süti beállítások módosítása