Sokaknak nehézséget okoz az, hogyan kezdjenek neki a megfelelő középiskola kereséséhez. Budapesten, a nagyvárosokban nagy a kínálat, de voltaképpen bárhol élünk az országban, több lehetőség közül választhatunk, és valóban nem könnyű megtalálni azokat az iskolákat, ahova érdemes a jelentkezést beadni.

Kezdjük azzal, hogy a legfontosabb az, hogy a gyermekünknek megfelelő iskolát találjuk meg. Ne csak az legyen a döntés alapja, hogy oda jár a barát, a szomszéd, az ismerős gyereke, vagy jókat hallottunk róla, esetleg az van a legközelebb. Természetesen ez is mind fontos, de még nagyon sok mindenre érdemes figyelni a választásnál.

Gimnázium vagy technikum?

Elsőként azt gondoljuk át, hogy a technikum vagy a gimnázium a megfelelő. Írtunk már erről, ebben a cikkben. A gimnázium előnye, hogy ott egy magasabb szintű közismereti képzést kap a diák, több felsőoktatási intézmény közül választhat később. Itt azonban többet is kell tanulni. Gimnázium csak annak való, aki szeret, tud és akar tanulni, kellően motivált, és feltehetően felsőfokú tanulmányokat akar majd folytatni. A gimnáziumi érettségi nem ad szakképesítést. Aki gyenge eredménnyel elvégez egy gimnáziumot, szakmát kell tanulnia utána, hogy elhelyezkedhessen. Persze enélkül is lehet munkát találni, csak nehezebb. 

Ha tehát valaki nem érez magában elég elszántságot, hogy négy-öt  évig tanuljon azért, hogy képesítést se szerezzen, válassza a szakgimnáziumot, újabb nevén technikumot. Az nagyon jó - de 14-15 évesen ritka -, ha valaki már az általános iskolai tanulmányai végén tudja, milyen szakmát szeretne tanulni, az ilyen diákok gondolkodás nélkül megcélozhatnak egy technikumot.

Ellenkezőleg: ha gyermekünk jó tanuló, eddig könnyen vette az akadályokat, nem biztos, hogy jó helyen lesz egy technikumban, ahol sokszor kevésbé jó képességű diákok tanulnak. Vannak természetesen nagyon magas színvonalon oktató szakgimnáziumok is, de egy eminens diáknak, aki mindig szeretett tanulni, a gimnázium inkább való, az az ő közege.

Ha gimnázium, akkor milyen tagozat?

Ha eldöntöttük a gyermekünkkel közösen, hogy gimnáziumban folytatná a tanulmányait, azt kell kitalálni, milyen tagozaton, ez a következő fontos szempont. Óriási a kínálat, és nagyon nem mindegy, mit választunk. Általános tagozat a négy évfolyamos gimnáziumokban már egyre kevesebb helyen indul, az iskolák igyekeznek specializált képzéseket hirdetni. Ha gyermekünk egyáltalán nem tudja, hogy mivel szeretne foglalkozni, próbáljunk mégis ilyet keresni, vagy ha nem találunk, a nyelvi tagozat jó választás lehet. Hiszen abból nem lehet baj, ha egy nyelvet jól beszél majd. Ha valamilyen tantárgyat eddig szívesen, kedvvel tanult, vagy nagyon jól teljesített belőle, esetleg már van elképzelése, hogy milyen irányban tanulna később tovább, keressünk olyan tagozatot, ahol kiteljesedhet. Matematika, természettudományok, nyelvek, informatika, humán tagozat, sporttagozat, zenei képzés - nagy a választék. 

És merre?

Ha tudjuk már az irányt, kezdjük el keresni azt az iskolát, ahol ilyen tagozat indul, és nincs túl messze az otthonunktól. A nagyon korán való fölkelés, a sok utazás megterhelő lehet - természetesen előfordulhat, hogy valaki annyira elszánt, annyira szeretne egy bizonyos iskolában tanulni, hogy a távolság sem zavarja; illetve nagyon önálló diákoknak megoldás lehet a kollégium is.

Sokan itt akadnak el. Hogy keressek? Rengeteg az iskola, hogy találjam meg a megfelelőt, egy olyan gimnáziumot, ahol például informatika tagozat indul? A többség interneten keres és talál gyűjteményes oldalakat, melyek az iskolákat katalogizálják, viszont nagyon sok idő kibogarászni, hogy melyik iskola milyen tagozatot indít. (Márpedig láttuk, hogy a gyermekünkhöz illő tagozat kiválasztása az egyik legfontosabb dolog.) A Sulinavigátoron nagyon jó áttekintést kaphattok. Itt régiónként, városonként, településrészenként és egyéb szűrési feltételeket megadva lehet rákeresni az iskolákra, melyek táblázatos formában jelennek meg. Az iskolák neve alatt az elmúlt években indított tagozatok is szerepelnek (és még rengeteg minden, sok-sok adat, amiről majd később írunk), így tehát nagyon gyorsan áttekinthetjük, hogy amit keresünk (pl. informatika tagozat), hol indult az elmúlt években. Nagyon fontos, hogy a táblázat a korábbi évek tagozatait ismeri, tudja; az aktuális felvételi eljárásban meghirdetett képzési területeket nem. Az iskolák nagy része azonban nem változtat a tagozatain (legfeljebb ritkán). Ráadásul az iskola vagy tagozat neve fölé irányítva az egeret egy gombnyomással máris az adott intézmény honlapján vagy felvételi tájékoztatójánál találjuk magunkat, külön lapon nyithatjuk meg ezeket, így keresve a jelenlegi felvételi eljárásra vonatkozó részleteket.

A kalkulátor használatáról itt írunk bővebben.

Hogyan szűkítsem tovább a kört?

Megvan már, hogy mely iskolákban indul az általunk preferált tagozat, és melyek vannak ezek hozzánk viszonylag elérhető közelségben. A következő megtorpanás itt szokott történni. Honnan tudjam, melyik való a gyerekemnek, hova vennék föl, hol indul teljesen esélytelenül? 

Ebben is segít az imént említett táblázat. Részletesebben egy későbbi posztban írunk róla, egyelőre annyit, hogy egy kalkulátor segítségével meg tudjuk nézni, hogy a gyermekünknek hol jók az esélyei a várható pontszámai alapján, és a továbbiakban ezekre a gimnáziumokra érdemes koncentrálnunk. A várható pontszámokat a korábbi évek bizonyítványaiból, az írásbeli kalkulált eredményéből és egy elképzelt szóbeli eredményből számolja ki nekünk a rendszer. Az osztályzatok adottak (hamarosan itt a félév, sok minden már addig nem változik), a szóbelinél 70-80% beállításánál nem nagyon lőhetünk mellé. A központi írásbeli megírása előtt pontokat úgy tippelhetünk meg, hogy gyermekünkkel kitöltetünk otthon a korábbi évek feladatlapjaiból jó néhányat, és megnézzük, átlagosan hogyan sikerülnek. (Feladatlapokat itt találhattok.)

Ne felejtsük el, hogy továbbra is a gyereknek választunk iskolát. Érdemes átgondolni a "kis hal nagy vízben" vagy "nagy hal kis vízben" kérdését. Ha a gyermekünk alacsony önértékelésű, kudarckerülő típus, akkor nem biztos, hogy jó választás neki egy olyan iskola, ahol ő talán az eddigiektől eltérően az utolsók között lesz a sorban - még ha az iskola vagy az osztály kiemelkedő eredményeket mutat is föl. Lehet, hogy gyermekünk bejutott, de ha hozzá volt szokva, hogy az elmúlt években mindig a legjobbak között volt, most egy kiváló iskola és közösség ellenére is érezheti úgy, hogy ő kevés, és ez tovább rombolhatja az önértékelését. Ellenben ha képességeihez képest egy nagyon kicsit gyengébb iskolát választunk, ott "lubickolhat", és megerősödhet az önbizalma, ami a tanulás szempontjából - a különösen érzékeny kamaszkorban  - nagyon fontos. Természetesen nincs értelme sokkal gyengébb iskolát választani, hiszen ott lehet, hogy fejlődni nem fog megfelelően. Ha viszont gyermekünk imádja a kihívásokat és sikerorientált, nyugodtan válasszunk neki olyan gimnáziumot, ami őt még jobb eredményekre fogja sarkallni.

Haladóknak

Sokan abba a hibába esnek, hogy csak a tagozat elnevezését nézik, és az első évben (vagy lehet, hogy később) jön a meglepődés, rosszabb esetben csalódottság, hogy nem erre számítottunk. Mert a gyermek matematika tagozatra jelentkezett, de nagy óraszámban tanulja a fizikát, amit utál. Nyelvi tagozatra jár, de csak négy nyelvórája van egy héten az első nyelvből, az ismerős gyereke humán tagozaton meg ugyanilyen óraszámban tanulja a nyelvet. Németet akart tanulni a gyerek, de ezen a tagozaton csak az oroszt lehet az angol mellett tanulni. 11. évben nem vehet föl fakultációs órát, mert a tagozat miatt túl sok órája van, noha most jött rá, hogy biológiából akar emelt szintű érettségit tenni. Hogy kerülhetjük el, hogy ilyen csalódások érjenek, és tényleg a lehető legkörültekintőbben válasszunk?

Először is érdemes nagyon alaposan átolvasni a felvételi tájékoztatót, ahol az egyes tagozatokról sok iskola részletesen beszámol, például a nyelvtanulás lehetőségeiről informál. Másodsorban az iskolák honlapjain meg lehet nézni a pedagógiai programban az egyes tagozatok óraszámait az egész gimnáziumi képzésre lebontva. Itt pontosan látszik, hogy a Nemzeti Alaptantervben előírt óraszámokhoz képest hogy alakul az adott tagozaton a heti óraszám, mennyivel több órája lesz egy adott tagozaton a diáknak. Nagyon sokat számíthat ez, mert itt derül ki, hogy pontosan mire számíthatunk. Belenézhetünk a házirendbe is, így derülhet ki esetleg, hogy a kinézett iskolában 7:30-kor kezdődnek a tanítási órák, ami lehet, hogy elrettent minket.

Szubjektív szempontok

Nyílt napokon, iskolabejárásokon, fórumokon, baráti beszélgetéseken sok információt szerezhetünk az iskolákról, olyan információkat is, melyek nem az oktatásszervezéshez kapcsolódnak, hanem a diákéletről, az iskola által szervezett programokról nyújtanak nekünk képet. Az iskola nem csak oktatási intézmény, a következő években gyermekünk életének egyik legfontosabb színtere lesz. Itt fog olyan barátságokat kötni,melyek a felnőtt életében is megmaradnak, itt kap majd lehetőséget képességei kibontakoztatására, itt kap majd mintát kortársaitól és az őt tanító pedagógusoktól, itt fogják őt terelgetni, segíteni. 

Úgy gondoljuk, hogy az életben sokszor a tudatosság, az átgondoltság vezet a sikerhez. Fontos tudni, mit szeretnénk, hogyan szeretnénk azt elérni, milyen út vezet a célunkhoz. Ha így teszünk, nagyobb az esélye a sikernek, kisebb az esélye a kudarcnak és a csalódásnak. 

Hogyan készüljünk az írásbelire? Tippeket itt olvashattok. Arról pedig, mit nézzetek át, hogy jól sikerüljön a magyar központi felvételi, itt. 

www.elokeszito.com